5.1.2 Gergely találékonysága – primitív gránátok és lőporos hordók – Erfindergeist des Gergely – primitive Granaten und Pulverfässer
1. Minden ostromnak van egy embere, aki nem a kardjával, hanem a fejével harcol. – Jede Belagerung hat einen Mann, der nicht mit dem Schwert kämpft, sondern mit dem Kopf.
2. Egerben ez az ember Bornemissza Gergely volt, a hadnagy, akit inkább mérnöknek kellene nevezni. – In Eger war dieser Mann Gergely Bornemissza, der Leutnant, den man eher einen Ingenieur nennen müsste.
3. Gyermekkorában a lova és a szeme mentette meg, férfikorában pedig a keze és a puskapor. – In seiner Kindheit retteten ihn sein Pferd und sein Auge, im Mannesalter seine Hand und das Schießpulver.
4. Aki a regényt figyelmesen olvassa, észreveszi, hogy Gergely mindig valamit szerel, kever vagy kitalál. – Wer den Roman aufmerksam liest, bemerkt, dass Gergely stets etwas baut, mischt oder ersinnt.
5. A többiek alszanak, ő pedig a pincében ül, és a lámpás fényénél mér és számol. – Die anderen schlafen, er aber sitzt im Keller und misst und rechnet beim Schein der Laterne.
6. A tudás Gárdonyinál nem hideg dolog, hanem a szeretet egyik formája. – Das Wissen ist bei Gárdonyi nichts Kaltes, sondern eine Form der Liebe.
7. Mert aki kitalál valamit, az azért találja ki, hogy más ne haljon meg. – Denn wer etwas erfindet, erfindet es dazu, dass ein anderer nicht sterbe.
8. Dobó ezt korán fölismerte, és szabad kezet adott a fiatal hadnagynak. – Dobó erkannte das früh und gab dem jungen Leutnant freie Hand.
9. „Csinálj, amit jónak látsz, csak a várat tartsd meg” mondta neki, és többet nem kérdezett. – „Tu, was du für richtig hältst, nur halte mir die Burg“, sagte er ihm und fragte nicht weiter.
10. A jó vezér ismertetőjele, hogy tud nem parancsolni ott, ahol más jobban ért valamihez. – Das Kennzeichen des guten Führers ist, dass er dort nicht zu befehlen versteht, wo ein anderer sich besser versteht.
11. Gergely első gondolata a puskapor volt, mert a puskapor a század új nyelve. – Gergelys erster Gedanke galt dem Pulver, denn das Pulver ist die neue Sprache des Jahrhunderts.
12. A várban volt malom, volt kénkő, volt salétrom, és volt szén a kovácsműhely mellett. – In der Burg gab es eine Mühle, es gab Schwefel, es gab Salpeter und Kohle neben der Schmiede.
13. Ebből a háromból lesz a lőpor, ha az ember ismeri a helyes arányt. – Aus diesen dreien wird das Schießpulver, wenn man das rechte Verhältnis kennt.
14. Gergely ismerte, mert a bécsi és a padovai könyvekből tanulta, meg a saját kezétől. – Gergely kannte es, denn er hatte es aus den Wiener und Paduaner Büchern gelernt und von der eigenen Hand.
15. Az ostrom alatt a vár nem fogyott ki a lőporból, és ez önmagában győzelem volt. – Während der Belagerung ging der Burg das Pulver nicht aus, und das allein war schon ein Sieg.
16. Aztán jött a nehezebb kérdés: hogyan lehet a lőport oda vinni, ahol az ellenség van. – Dann kam die schwerere Frage: wie bringt man das Pulver dorthin, wo der Feind ist.
17. Az ágyú messzire lő, de a rés alatt tolongó tömegre nem lehet ágyút szegezni. – Die Kanone schießt weit, doch auf die unter der Bresche drängende Menge lässt sich keine Kanone richten.
18. Ott a fal töve az ellenség menedéke, mert oda nem ér el a fentről jövő lövés. – Dort ist der Mauerfuß die Zuflucht des Feindes, denn dorthin reicht der Schuss von oben nicht.
19. Gergely tehát olyan fegyvert keresett, amelyet ledobni lehet, nem kilőni. – Gergely suchte also eine Waffe, die man werfen und nicht schießen kann.
20. Így született meg az egri kézigránát, jóval azelőtt, hogy ez a szó létezett volna. – So entstand die Egerer Handgranate, lange bevor dieses Wort überhaupt existierte.
21. Agyagkorsót vett, megtöltötte lőporral, vasszöggel és éles kaviccsal. – Er nahm einen Tonkrug, füllte ihn mit Pulver, Eisennägeln und scharfem Kies.
22. A száját viasszal zárta le, és a viaszon keresztül kanócot vezetett a belsejébe. – Die Öffnung verschloss er mit Wachs und führte durch das Wachs eine Lunte ins Innere.
23. A kanóc hosszát nem véletlenszerűen szabta meg, hanem kipróbálta a vár udvarán. – Die Länge der Lunte bemaß er nicht aufs Geratewohl, sondern erprobte sie im Burghof.
24. Ha túl hosszú, az ellenség visszadobja, ha túl rövid, a saját kezében robban. – Ist sie zu lang, wirft der Feind sie zurück, ist sie zu kurz, zerspringt sie in der eigenen Hand.
25. A háború tudománya gyakran ilyen néhány másodperces különbségeken múlik. – Die Wissenschaft des Krieges hängt oft an solchen Unterschieden von wenigen Sekunden.
26. Az első próbánál egy korsó korábban robbant, és egy katona elvesztette a kezét. – Beim ersten Versuch zerbarst ein Krug zu früh, und ein Soldat verlor die Hand.
27. Gárdonyi nem hallgatja el ezt, mert a találmánynak mindig van ára. – Gárdonyi verschweigt dies nicht, denn die Erfindung hat immer ihren Preis.
28. Gergely ezután fél lépéssel hosszabbra vette a kanócot, és több ember nem sérült meg. – Gergely nahm die Lunte danach um eine halbe Spanne länger, und kein Mann kam mehr zu Schaden.
29. A hiba javítása a tudás igazi próbája, nem pedig maga az ötlet. – Die Berichtigung des Fehlers ist die eigentliche Probe des Wissens, nicht der Einfall selbst.
30. A korsók a réseknél álltak, sorban, mint a katonák, akik nem félnek. – Die Krüge standen an den Breschen in Reih und Glied wie Soldaten, die keine Furcht kennen.
31. Amikor a janicsárok a fal tövébe értek, fentről lehullott közéjük a cserép. – Als die Janitscharen den Mauerfuß erreichten, fiel von oben der Ton unter sie.
32. A robbanás nem volt nagy, de a szűk helyen mindent szétvetett. – Die Explosion war nicht groß, doch auf dem engen Raum riss sie alles auseinander.
33. A szöggel és kaviccsal töltött korsó a nyílt seb tudományát tanította meg a támadóknak. – Der mit Nägeln und Kies gefüllte Krug lehrte die Angreifer die Wissenschaft der offenen Wunde.
34. Ennél is fontosabb volt azonban a hatás, amit a lelkükre gyakorolt. – Wichtiger noch aber war die Wirkung, die er auf ihre Seelen ausübte.
35. A katona a kardtól nem fél, mert a kardot látja jönni. – Der Soldat fürchtet das Schwert nicht, denn das Schwert sieht er kommen.
36. A fentről hulló, sziszegő agyagedénytől viszont fél, mert nem tudja, mikor szólal meg. – Vor dem von oben fallenden, zischenden Tongefäß aber fürchtet er sich, weil er nicht weiß, wann es spricht.
37. A várostrom lélektani harc is, és Gergely ezt a harcot értette a legjobban. – Eine Belagerung ist auch ein Kampf der Seelen, und diesen Kampf verstand Gergely am besten.
38. A második találmány a tüzes koszorú volt, amelyet a rés fölé függesztettek. – Die zweite Erfindung war der Feuerkranz, den man über der Bresche aufhängte.
39. Kötélből fonták, szurokba mártották, és meggyújtva a támadók fejére eresztették. – Man flocht ihn aus Seilen, tauchte ihn in Pech und ließ ihn brennend auf die Köpfe der Angreifer nieder.
40. A szurok ég a vízen is, és aki egyszer szurkot kapott a vállára, az többé nem megy vissza. – Pech brennt auch auf dem Wasser, und wer einmal Pech auf die Schulter bekam, kehrt nicht mehr zurück.
41. A harmadik és leghíresebb találmány a puskaporos hordó volt, a „tüzes hordó”. – Die dritte und berühmteste Erfindung war das Pulverfass, das „feurige Fass“.
42. Ez már nem kézifegyver, hanem valóságos ostromgép, amely lefelé dolgozik. – Dies ist keine Handwaffe mehr, sondern eine wirkliche Belagerungsmaschine, die nach unten arbeitet.
43. Egy boroshordót kibéleltek, lőporral töltöttek, és a dongák közé követ ékeltek. – Man kleidete ein Weinfass aus, füllte es mit Pulver und keilte Steine zwischen die Dauben.
44. A hordó tetejére kanócot erősítettek, az oldalára pedig vasabroncsot vertek. – Auf den Deckel des Fasses befestigte man eine Lunte, an die Seite schlug man Eisenreifen.
45. Amikor a török tömeg összegyűlt a rés alatt, a hordót átbillentették a fokon. – Wenn sich die türkische Menge unter der Bresche sammelte, kippte man das Fass über die Mauerkrone.
46. A hordó nem esett egyenesen, hanem gurult, és gurulás közben rendet vágott. – Das Fass fiel nicht gerade, sondern rollte, und im Rollen schlug es eine Gasse.
47. Aztán megállt valahol a sűrűjében, és a kanóc végigégett. – Dann kam es irgendwo im Gedränge zum Stehen, und die Lunte brannte ab.
48. Ami ezután történt, arról a török krónikák is csak tömör mondatokban írnak. – Was danach geschah, davon schreiben auch die türkischen Chroniken nur in knappen Sätzen.
49. Egy jól elhelyezett hordó több embert vitt el, mint egy órányi ágyútűz. – Ein gut platziertes Fass nahm mehr Menschen mit sich als eine Stunde Kanonenfeuer.
50. És ami ennél is többet ért: egy hordó után a következő roham lassabban indult. – Und was mehr noch wert war: nach einem Fass setzte sich der nächste Sturm langsamer in Bewegung.
51. Gergely azonban nemcsak robbantott, hanem védett is, mert a védelem is mérnöki munka. – Gergely sprengte jedoch nicht nur, er verteidigte auch, denn auch die Verteidigung ist Ingenieursarbeit.
52. Ő találta ki, hogy a leomlott falat gerendákból ácsolt vázzal kell megtámasztani. – Er ersann, dass man die eingestürzte Mauer mit einem Gerüst aus Balken stützen müsse.
53. A vázat földdel és gyapjúval töltötték, és így a rés éjszakára újra fallá vált. – Das Gerüst füllte man mit Erde und Wolle, und so wurde die Bresche über Nacht wieder zur Mauer.
54. Az ilyen fal nem szép, de az ellenség nem szépséget keres, hanem utat. – Eine solche Mauer ist nicht schön, doch der Feind sucht keine Schönheit, sondern einen Weg.
55. Ő szerelte a dobokra a borsót is, amellyel a földalatti aknászokat hallgatták ki. – Er war es auch, der die Erbsen auf die Trommeln legte, mit denen man die unterirdischen Mineure abhorchte.
56. És ő vezette az ellenaknákat, mert a föld alatt nem a bátorság, hanem a számítás vezet. – Und er leitete die Gegenminen, denn unter der Erde führt nicht der Mut, sondern die Berechnung.
57. Egy alkalommal egy egész török aknafolyosót töltetett meg vízzel a patak felől. – Einmal ließ er einen ganzen türkischen Minenstollen vom Bach her mit Wasser füllen.
58. A víz olcsóbb a puskapornál, és néha ugyanolyan hatásos. – Wasser ist billiger als Pulver und manchmal ebenso wirksam.
59. Ez a mondat Gergely egész gondolkodásmódját összefoglalja. – Dieser Satz fasst Gergelys ganze Denkweise zusammen.
60. Nem a legerősebb eszközt kereste, hanem a leginkább odaillőt. – Er suchte nicht das stärkste Mittel, sondern das am besten passende.
61. A regény ezt a szemléletet állítja szembe a török hadviselés nyers túlerejével. – Der Roman stellt diese Haltung der rohen Übermacht der türkischen Kriegführung gegenüber.
62. Az egyik oldalon százezer ember, a másikon egy ember száz ötlete. – Auf der einen Seite hunderttausend Menschen, auf der anderen die hundert Einfälle eines Menschen.
63. Gárdonyi nem mondja ki, hogy melyik ér többet, mert az olvasó úgyis tudja. – Gárdonyi spricht nicht aus, was mehr wiegt, denn der Leser weiß es ohnehin.
64. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a találmányok nem a képzelet szüleményei. – Es lohnt zu bemerken, dass diese Erfindungen keine Ausgeburten der Phantasie sind.
65. A tizenhatodik századi várvédelemben a tüzes szerszámok mindennaposak voltak. – In der Burgverteidigung des sechzehnten Jahrhunderts waren Feuerwerkzeuge alltäglich.
66. Tinódi Lantos Sebestyén krónikás éneke is említi az egri tüzes eszközöket. – Auch das Chronikenlied des Sebestyén Tinódi Lantos erwähnt die Egerer Feuergeräte.
67. Gárdonyi tehát a forrásokból dolgozott, és a képzeletet csak a hézagok kitöltésére használta. – Gárdonyi arbeitete also aus den Quellen und nutzte die Phantasie nur zum Füllen der Lücken.
68. Ez a történelmi regény becsületes formája, és ezért él a könyv máig. – Das ist die redliche Form des historischen Romans, und darum lebt das Buch bis heute.
69. Gergely alakja ugyanakkor több egy technikusnál, mert a lelke sem hideg. – Gergelys Gestalt ist zugleich mehr als die eines Technikers, denn auch seine Seele ist nicht kalt.
70. Minden robbanás után arra gondol, hogy odalent is emberek voltak. – Nach jeder Explosion denkt er daran, dass auch dort unten Menschen gewesen sind.
71. A regény egyik legcsöndesebb mondata az, amikor Gergely elfordul a réstől. – Einer der leisesten Sätze des Romans ist der, in dem Gergely sich von der Bresche abwendet.
72. A gyilkolást nem élvezi senki, aki gondolkodik, és Gergely gondolkodik. – Das Töten genießt niemand, der denkt, und Gergely denkt.
73. Ez különbözteti meg őt a puszta hadfitól, és ez teszi modern hőssé. – Das unterscheidet ihn vom bloßen Haudegen, und das macht ihn zum modernen Helden.
74. Ráadásul odahaza felesége van és most született kisfia, akit elraboltak tőle. – Überdies hat er daheim eine Frau und ein neugeborenes Söhnchen, das man ihm geraubt hat.
75. Így a lőporos hordót olyan ember gurítja le a falról, akinek magának is fáj a szíve. – So rollt das Pulverfass ein Mann von der Mauer, dem selbst das Herz weh tut.
76. A fájdalom és a találékonyság egy emberben lakik, és ez a regény lélektani mélysége. – Schmerz und Erfindungsgabe wohnen in einem Menschen, und darin liegt die seelische Tiefe des Romans.
77. Dobó egy éjszaka rátalál a műhelyben, ahogy a lámpás mellett dolgozik. – Dobó findet ihn eines Nachts in der Werkstatt, wie er neben der Laterne arbeitet.
78. Megkérdezi tőle, miért nem alszik, és Gergely azt feleli, hogy addig nem tud aludni. – Er fragt ihn, warum er nicht schlafe, und Gergely antwortet, er könne bis dahin nicht schlafen.
79. „Amíg egy ötletem van hátra, addig minden alvás lopás” mondja neki. – „Solange mir ein Einfall bleibt, ist jeder Schlaf ein Diebstahl“, sagt er ihm.
80. Ez a mondat a magyar irodalom egyik legszebb munkaerkölcsi vallomása. – Dieser Satz ist eines der schönsten Arbeitsbekenntnisse der ungarischen Literatur.
81. A német olvasó itt talán a reneszánsz mesteremberekre gondol, akik művészek és mérnökök voltak. – Der deutsche Leser denkt hier vielleicht an die Meister der Renaissance, die Künstler und Ingenieure zugleich waren.
82. Gergely valóban rokona ezeknek az embereknek, csak neki nem katedrálist, hanem életeket kell megtartania. – Gergely ist wirklich ein Verwandter dieser Menschen, nur hat er keine Kathedrale, sondern Leben zu halten.
83. A találmányok sorát a fejezet végén egy különös eszköz zárja le. – Die Reihe der Erfindungen beschließt am Ende des Kapitels ein sonderbares Gerät.
84. Gergely olyan hordót készített, amelynek a belsejébe egy második, kisebb hordót rejtett. – Gergely fertigte ein Fass, in dessen Inneres er ein zweites, kleineres Fass verbarg.
85. A külső elsőnek robbant, és a belső csak akkor, amikor a törökök már odagyűltek. – Das äußere zerbarst zuerst, das innere erst dann, wenn die Türken bereits herbeigeeilt waren.
86. A kettős robbanás a segítségre siető embereket érte, és ez a legkegyetlenebb ötlete volt. – Die doppelte Explosion traf die zu Hilfe eilenden Menschen, und dies war sein grausamster Einfall.
87. Gárdonyi ezt sem szépíti meg, mert az ostrom nem lovagi torna. – Auch dies beschönigt Gárdonyi nicht, denn eine Belagerung ist kein Ritterturnier.
88. A védekezés joga nem teszi szentté azt, amit a védekező tesz. – Das Recht auf Verteidigung macht nicht heilig, was der Verteidiger tut.
89. A könyv ezen a ponton felnőttebb, mint sok kalandregény, amelyhez hasonlítani szokták. – An diesem Punkt ist das Buch erwachsener als viele Abenteuerromane, mit denen man es zu vergleichen pflegt.
90. Az ostrom végén a törökök úgy beszéltek Gergelyről, mint valami varázslóról. – Am Ende der Belagerung sprachen die Türken von Gergely wie von einem Zauberer.
91. Azt hitték, hogy a magyaroknak van egy embere, aki a tűzzel parancsol. – Sie glaubten, die Ungarn hätten einen Mann, der dem Feuer gebietet.
92. A valóság prózaibb volt: a magyaroknak volt egy emberük, aki nem aludt eleget. – Die Wirklichkeit war prosaischer: die Ungarn hatten einen Mann, der zu wenig schlief.
93. A hősiesség Gárdonyinál gyakran ennyi: kitartó figyelem a részletek fölött. – Das Heldentum besteht bei Gárdonyi oft in eben diesem: in beharrlicher Aufmerksamkeit für die Einzelheiten.
94. Aki a kanóc hosszát pontosan méri, az embereket ment meg, nem centimétereket. – Wer die Länge der Lunte genau bemisst, rettet Menschen, nicht Zentimeter.
95. Ez a gondolat a mai olvasónak is szól, aki nem várfalon áll, hanem íróasztalnál. – Dieser Gedanke gilt auch dem heutigen Leser, der nicht auf einer Burgmauer steht, sondern am Schreibtisch.
96. A regény ezért nem csupán múltidézés, hanem tanítás a gondos munkáról. – Der Roman ist darum nicht bloße Beschwörung der Vergangenheit, sondern eine Lehre von sorgfältiger Arbeit.
97. Az egri kézigránátok agyagcserepeit a régészek később valóban megtalálták a falak tövében. – Die Tonscherben der Egerer Handgranaten haben die Archäologen später tatsächlich am Fuß der Mauern gefunden.
98. A múzeumban ma is látható néhány darab, kicsiny és jelentéktelen tárgy. – Im Museum sind noch heute einige Stücke zu sehen, kleine und unscheinbare Gegenstände.
99. És mégis: ezek az agyagdarabok tartották meg Magyarország északi kapuját. – Und dennoch: diese Tonstücke haben das nördliche Tor Ungarns gehalten.
100. Mert a történelmet néha nem a nagy hadseregek írják, hanem egy égő zsineg néhány másodperce. – Denn zuweilen schreiben nicht die großen Heere die Geschichte, sondern die wenigen Sekunden einer brennenden Schnur.
(aufklappen)magyar
1. Minden ostromnak van egy embere, aki nem a kardjával, hanem a fejével harcol.
2. Egerben ez az ember Bornemissza Gergely volt, a hadnagy, akit inkább mérnöknek kellene nevezni.
3. Gyermekkorában a lova és a szeme mentette meg, férfikorában pedig a keze és a puskapor.
4. Aki a regényt figyelmesen olvassa, észreveszi, hogy Gergely mindig valamit szerel, kever vagy kitalál.
5. A többiek alszanak, ő pedig a pincében ül, és a lámpás fényénél mér és számol.
6. A tudás Gárdonyinál nem hideg dolog, hanem a szeretet egyik formája.
7. Mert aki kitalál valamit, az azért találja ki, hogy más ne haljon meg.
8. Dobó ezt korán fölismerte, és szabad kezet adott a fiatal hadnagynak.
9. „Csinálj, amit jónak látsz, csak a várat tartsd meg” mondta neki, és többet nem kérdezett.
10. A jó vezér ismertetőjele, hogy tud nem parancsolni ott, ahol más jobban ért valamihez.
11. Gergely első gondolata a puskapor volt, mert a puskapor a század új nyelve.
12. A várban volt malom, volt kénkő, volt salétrom, és volt szén a kovácsműhely mellett.
13. Ebből a háromból lesz a lőpor, ha az ember ismeri a helyes arányt.
14. Gergely ismerte, mert a bécsi és a padovai könyvekből tanulta, meg a saját kezétől.
15. Az ostrom alatt a vár nem fogyott ki a lőporból, és ez önmagában győzelem volt.
16. Aztán jött a nehezebb kérdés: hogyan lehet a lőport oda vinni, ahol az ellenség van.
17. Az ágyú messzire lő, de a rés alatt tolongó tömegre nem lehet ágyút szegezni.
18. Ott a fal töve az ellenség menedéke, mert oda nem ér el a fentről jövő lövés.
19. Gergely tehát olyan fegyvert keresett, amelyet ledobni lehet, nem kilőni.
20. Így született meg az egri kézigránát, jóval azelőtt, hogy ez a szó létezett volna.
21. Agyagkorsót vett, megtöltötte lőporral, vasszöggel és éles kaviccsal.
22. A száját viasszal zárta le, és a viaszon keresztül kanócot vezetett a belsejébe.
23. A kanóc hosszát nem véletlenszerűen szabta meg, hanem kipróbálta a vár udvarán.
24. Ha túl hosszú, az ellenség visszadobja, ha túl rövid, a saját kezében robban.
25. A háború tudománya gyakran ilyen néhány másodperces különbségeken múlik.
26. Az első próbánál egy korsó korábban robbant, és egy katona elvesztette a kezét.
27. Gárdonyi nem hallgatja el ezt, mert a találmánynak mindig van ára.
28. Gergely ezután fél lépéssel hosszabbra vette a kanócot, és több ember nem sérült meg.
29. A hiba javítása a tudás igazi próbája, nem pedig maga az ötlet.
30. A korsók a réseknél álltak, sorban, mint a katonák, akik nem félnek.
31. Amikor a janicsárok a fal tövébe értek, fentről lehullott közéjük a cserép.
32. A robbanás nem volt nagy, de a szűk helyen mindent szétvetett.
33. A szöggel és kaviccsal töltött korsó a nyílt seb tudományát tanította meg a támadóknak.
34. Ennél is fontosabb volt azonban a hatás, amit a lelkükre gyakorolt.
35. A katona a kardtól nem fél, mert a kardot látja jönni.
36. A fentről hulló, sziszegő agyagedénytől viszont fél, mert nem tudja, mikor szólal meg.
37. A várostrom lélektani harc is, és Gergely ezt a harcot értette a legjobban.
38. A második találmány a tüzes koszorú volt, amelyet a rés fölé függesztettek.
39. Kötélből fonták, szurokba mártották, és meggyújtva a támadók fejére eresztették.
40. A szurok ég a vízen is, és aki egyszer szurkot kapott a vállára, az többé nem megy vissza.
41. A harmadik és leghíresebb találmány a puskaporos hordó volt, a „tüzes hordó”.
42. Ez már nem kézifegyver, hanem valóságos ostromgép, amely lefelé dolgozik.
43. Egy boroshordót kibéleltek, lőporral töltöttek, és a dongák közé követ ékeltek.
44. A hordó tetejére kanócot erősítettek, az oldalára pedig vasabroncsot vertek.
45. Amikor a török tömeg összegyűlt a rés alatt, a hordót átbillentették a fokon.
46. A hordó nem esett egyenesen, hanem gurult, és gurulás közben rendet vágott.
47. Aztán megállt valahol a sűrűjében, és a kanóc végigégett.
48. Ami ezután történt, arról a török krónikák is csak tömör mondatokban írnak.
49. Egy jól elhelyezett hordó több embert vitt el, mint egy órányi ágyútűz.
50. És ami ennél is többet ért: egy hordó után a következő roham lassabban indult.
51. Gergely azonban nemcsak robbantott, hanem védett is, mert a védelem is mérnöki munka.
52. Ő találta ki, hogy a leomlott falat gerendákból ácsolt vázzal kell megtámasztani.
53. A vázat földdel és gyapjúval töltötték, és így a rés éjszakára újra fallá vált.
54. Az ilyen fal nem szép, de az ellenség nem szépséget keres, hanem utat.
55. Ő szerelte a dobokra a borsót is, amellyel a földalatti aknászokat hallgatták ki.
56. És ő vezette az ellenaknákat, mert a föld alatt nem a bátorság, hanem a számítás vezet.
57. Egy alkalommal egy egész török aknafolyosót töltetett meg vízzel a patak felől.
58. A víz olcsóbb a puskapornál, és néha ugyanolyan hatásos.
59. Ez a mondat Gergely egész gondolkodásmódját összefoglalja.
60. Nem a legerősebb eszközt kereste, hanem a leginkább odaillőt.
61. A regény ezt a szemléletet állítja szembe a török hadviselés nyers túlerejével.
62. Az egyik oldalon százezer ember, a másikon egy ember száz ötlete.
63. Gárdonyi nem mondja ki, hogy melyik ér többet, mert az olvasó úgyis tudja.
64. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a találmányok nem a képzelet szüleményei.
65. A tizenhatodik századi várvédelemben a tüzes szerszámok mindennaposak voltak.
66. Tinódi Lantos Sebestyén krónikás éneke is említi az egri tüzes eszközöket.
67. Gárdonyi tehát a forrásokból dolgozott, és a képzeletet csak a hézagok kitöltésére használta.
68. Ez a történelmi regény becsületes formája, és ezért él a könyv máig.
69. Gergely alakja ugyanakkor több egy technikusnál, mert a lelke sem hideg.
70. Minden robbanás után arra gondol, hogy odalent is emberek voltak.
71. A regény egyik legcsöndesebb mondata az, amikor Gergely elfordul a réstől.
72. A gyilkolást nem élvezi senki, aki gondolkodik, és Gergely gondolkodik.
73. Ez különbözteti meg őt a puszta hadfitól, és ez teszi modern hőssé.
74. Ráadásul odahaza felesége van és most született kisfia, akit elraboltak tőle.
75. Így a lőporos hordót olyan ember gurítja le a falról, akinek magának is fáj a szíve.
76. A fájdalom és a találékonyság egy emberben lakik, és ez a regény lélektani mélysége.
77. Dobó egy éjszaka rátalál a műhelyben, ahogy a lámpás mellett dolgozik.
78. Megkérdezi tőle, miért nem alszik, és Gergely azt feleli, hogy addig nem tud aludni.
79. „Amíg egy ötletem van hátra, addig minden alvás lopás” mondja neki.
80. Ez a mondat a magyar irodalom egyik legszebb munkaerkölcsi vallomása.
81. A német olvasó itt talán a reneszánsz mesteremberekre gondol, akik művészek és mérnökök voltak.
82. Gergely valóban rokona ezeknek az embereknek, csak neki nem katedrálist, hanem életeket kell megtartania.
83. A találmányok sorát a fejezet végén egy különös eszköz zárja le.
84. Gergely olyan hordót készített, amelynek a belsejébe egy második, kisebb hordót rejtett.
85. A külső elsőnek robbant, és a belső csak akkor, amikor a törökök már odagyűltek.
86. A kettős robbanás a segítségre siető embereket érte, és ez a legkegyetlenebb ötlete volt.
87. Gárdonyi ezt sem szépíti meg, mert az ostrom nem lovagi torna.
88. A védekezés joga nem teszi szentté azt, amit a védekező tesz.
89. A könyv ezen a ponton felnőttebb, mint sok kalandregény, amelyhez hasonlítani szokták.
90. Az ostrom végén a törökök úgy beszéltek Gergelyről, mint valami varázslóról.
91. Azt hitték, hogy a magyaroknak van egy embere, aki a tűzzel parancsol.
92. A valóság prózaibb volt: a magyaroknak volt egy emberük, aki nem aludt eleget.
93. A hősiesség Gárdonyinál gyakran ennyi: kitartó figyelem a részletek fölött.
94. Aki a kanóc hosszát pontosan méri, az embereket ment meg, nem centimétereket.
95. Ez a gondolat a mai olvasónak is szól, aki nem várfalon áll, hanem íróasztalnál.
96. A regény ezért nem csupán múltidézés, hanem tanítás a gondos munkáról.
97. Az egri kézigránátok agyagcserepeit a régészek később valóban megtalálták a falak tövében.
98. A múzeumban ma is látható néhány darab, kicsiny és jelentéktelen tárgy.
99. És mégis: ezek az agyagdarabok tartották meg Magyarország északi kapuját.
100. Mert a történelmet néha nem a nagy hadseregek írják, hanem egy égő zsineg néhány másodperce.
(aufklappen)német
1. Jede Belagerung hat einen Mann, der nicht mit dem Schwert kämpft, sondern mit dem Kopf.
2. In Eger war dieser Mann Gergely Bornemissza, der Leutnant, den man eher einen Ingenieur nennen müsste.
3. In seiner Kindheit retteten ihn sein Pferd und sein Auge, im Mannesalter seine Hand und das Schießpulver.
4. Wer den Roman aufmerksam liest, bemerkt, dass Gergely stets etwas baut, mischt oder ersinnt.
5. Die anderen schlafen, er aber sitzt im Keller und misst und rechnet beim Schein der Laterne.
6. Das Wissen ist bei Gárdonyi nichts Kaltes, sondern eine Form der Liebe.
7. Denn wer etwas erfindet, erfindet es dazu, dass ein anderer nicht sterbe.
8. Dobó erkannte das früh und gab dem jungen Leutnant freie Hand.
9. „Tu, was du für richtig hältst, nur halte mir die Burg“, sagte er ihm und fragte nicht weiter.
10. Das Kennzeichen des guten Führers ist, dass er dort nicht zu befehlen versteht, wo ein anderer sich besser versteht.
11. Gergelys erster Gedanke galt dem Pulver, denn das Pulver ist die neue Sprache des Jahrhunderts.
12. In der Burg gab es eine Mühle, es gab Schwefel, es gab Salpeter und Kohle neben der Schmiede.
13. Aus diesen dreien wird das Schießpulver, wenn man das rechte Verhältnis kennt.
14. Gergely kannte es, denn er hatte es aus den Wiener und Paduaner Büchern gelernt und von der eigenen Hand.
15. Während der Belagerung ging der Burg das Pulver nicht aus, und das allein war schon ein Sieg.
16. Dann kam die schwerere Frage: wie bringt man das Pulver dorthin, wo der Feind ist.
17. Die Kanone schießt weit, doch auf die unter der Bresche drängende Menge lässt sich keine Kanone richten.
18. Dort ist der Mauerfuß die Zuflucht des Feindes, denn dorthin reicht der Schuss von oben nicht.
19. Gergely suchte also eine Waffe, die man werfen und nicht schießen kann.
20. So entstand die Egerer Handgranate, lange bevor dieses Wort überhaupt existierte.
21. Er nahm einen Tonkrug, füllte ihn mit Pulver, Eisennägeln und scharfem Kies.
22. Die Öffnung verschloss er mit Wachs und führte durch das Wachs eine Lunte ins Innere.
23. Die Länge der Lunte bemaß er nicht aufs Geratewohl, sondern erprobte sie im Burghof.
24. Ist sie zu lang, wirft der Feind sie zurück, ist sie zu kurz, zerspringt sie in der eigenen Hand.
25. Die Wissenschaft des Krieges hängt oft an solchen Unterschieden von wenigen Sekunden.
26. Beim ersten Versuch zerbarst ein Krug zu früh, und ein Soldat verlor die Hand.
27. Gárdonyi verschweigt dies nicht, denn die Erfindung hat immer ihren Preis.
28. Gergely nahm die Lunte danach um eine halbe Spanne länger, und kein Mann kam mehr zu Schaden.
29. Die Berichtigung des Fehlers ist die eigentliche Probe des Wissens, nicht der Einfall selbst.
30. Die Krüge standen an den Breschen in Reih und Glied wie Soldaten, die keine Furcht kennen.
31. Als die Janitscharen den Mauerfuß erreichten, fiel von oben der Ton unter sie.
32. Die Explosion war nicht groß, doch auf dem engen Raum riss sie alles auseinander.
33. Der mit Nägeln und Kies gefüllte Krug lehrte die Angreifer die Wissenschaft der offenen Wunde.
34. Wichtiger noch aber war die Wirkung, die er auf ihre Seelen ausübte.
35. Der Soldat fürchtet das Schwert nicht, denn das Schwert sieht er kommen.
36. Vor dem von oben fallenden, zischenden Tongefäß aber fürchtet er sich, weil er nicht weiß, wann es spricht.
37. Eine Belagerung ist auch ein Kampf der Seelen, und diesen Kampf verstand Gergely am besten.
38. Die zweite Erfindung war der Feuerkranz, den man über der Bresche aufhängte.
39. Man flocht ihn aus Seilen, tauchte ihn in Pech und ließ ihn brennend auf die Köpfe der Angreifer nieder.
40. Pech brennt auch auf dem Wasser, und wer einmal Pech auf die Schulter bekam, kehrt nicht mehr zurück.
41. Die dritte und berühmteste Erfindung war das Pulverfass, das „feurige Fass“.
42. Dies ist keine Handwaffe mehr, sondern eine wirkliche Belagerungsmaschine, die nach unten arbeitet.
43. Man kleidete ein Weinfass aus, füllte es mit Pulver und keilte Steine zwischen die Dauben.
44. Auf den Deckel des Fasses befestigte man eine Lunte, an die Seite schlug man Eisenreifen.
45. Wenn sich die türkische Menge unter der Bresche sammelte, kippte man das Fass über die Mauerkrone.
46. Das Fass fiel nicht gerade, sondern rollte, und im Rollen schlug es eine Gasse.
47. Dann kam es irgendwo im Gedränge zum Stehen, und die Lunte brannte ab.
48. Was danach geschah, davon schreiben auch die türkischen Chroniken nur in knappen Sätzen.
49. Ein gut platziertes Fass nahm mehr Menschen mit sich als eine Stunde Kanonenfeuer.
50. Und was mehr noch wert war: nach einem Fass setzte sich der nächste Sturm langsamer in Bewegung.
51. Gergely sprengte jedoch nicht nur, er verteidigte auch, denn auch die Verteidigung ist Ingenieursarbeit.
52. Er ersann, dass man die eingestürzte Mauer mit einem Gerüst aus Balken stützen müsse.
53. Das Gerüst füllte man mit Erde und Wolle, und so wurde die Bresche über Nacht wieder zur Mauer.
54. Eine solche Mauer ist nicht schön, doch der Feind sucht keine Schönheit, sondern einen Weg.
55. Er war es auch, der die Erbsen auf die Trommeln legte, mit denen man die unterirdischen Mineure abhorchte.
56. Und er leitete die Gegenminen, denn unter der Erde führt nicht der Mut, sondern die Berechnung.
57. Einmal ließ er einen ganzen türkischen Minenstollen vom Bach her mit Wasser füllen.
58. Wasser ist billiger als Pulver und manchmal ebenso wirksam.
59. Dieser Satz fasst Gergelys ganze Denkweise zusammen.
60. Er suchte nicht das stärkste Mittel, sondern das am besten passende.
61. Der Roman stellt diese Haltung der rohen Übermacht der türkischen Kriegführung gegenüber.
62. Auf der einen Seite hunderttausend Menschen, auf der anderen die hundert Einfälle eines Menschen.
63. Gárdonyi spricht nicht aus, was mehr wiegt, denn der Leser weiß es ohnehin.
64. Es lohnt zu bemerken, dass diese Erfindungen keine Ausgeburten der Phantasie sind.
65. In der Burgverteidigung des sechzehnten Jahrhunderts waren Feuerwerkzeuge alltäglich.
66. Auch das Chronikenlied des Sebestyén Tinódi Lantos erwähnt die Egerer Feuergeräte.
67. Gárdonyi arbeitete also aus den Quellen und nutzte die Phantasie nur zum Füllen der Lücken.
68. Das ist die redliche Form des historischen Romans, und darum lebt das Buch bis heute.
69. Gergelys Gestalt ist zugleich mehr als die eines Technikers, denn auch seine Seele ist nicht kalt.
70. Nach jeder Explosion denkt er daran, dass auch dort unten Menschen gewesen sind.
71. Einer der leisesten Sätze des Romans ist der, in dem Gergely sich von der Bresche abwendet.
72. Das Töten genießt niemand, der denkt, und Gergely denkt.
73. Das unterscheidet ihn vom bloßen Haudegen, und das macht ihn zum modernen Helden.
74. Überdies hat er daheim eine Frau und ein neugeborenes Söhnchen, das man ihm geraubt hat.
75. So rollt das Pulverfass ein Mann von der Mauer, dem selbst das Herz weh tut.
76. Schmerz und Erfindungsgabe wohnen in einem Menschen, und darin liegt die seelische Tiefe des Romans.
77. Dobó findet ihn eines Nachts in der Werkstatt, wie er neben der Laterne arbeitet.
78. Er fragt ihn, warum er nicht schlafe, und Gergely antwortet, er könne bis dahin nicht schlafen.
79. „Solange mir ein Einfall bleibt, ist jeder Schlaf ein Diebstahl“, sagt er ihm.
80. Dieser Satz ist eines der schönsten Arbeitsbekenntnisse der ungarischen Literatur.
81. Der deutsche Leser denkt hier vielleicht an die Meister der Renaissance, die Künstler und Ingenieure zugleich waren.
82. Gergely ist wirklich ein Verwandter dieser Menschen, nur hat er keine Kathedrale, sondern Leben zu halten.
83. Die Reihe der Erfindungen beschließt am Ende des Kapitels ein sonderbares Gerät.
84. Gergely fertigte ein Fass, in dessen Inneres er ein zweites, kleineres Fass verbarg.
85. Das äußere zerbarst zuerst, das innere erst dann, wenn die Türken bereits herbeigeeilt waren.
86. Die doppelte Explosion traf die zu Hilfe eilenden Menschen, und dies war sein grausamster Einfall.
87. Auch dies beschönigt Gárdonyi nicht, denn eine Belagerung ist kein Ritterturnier.
88. Das Recht auf Verteidigung macht nicht heilig, was der Verteidiger tut.
89. An diesem Punkt ist das Buch erwachsener als viele Abenteuerromane, mit denen man es zu vergleichen pflegt.
90. Am Ende der Belagerung sprachen die Türken von Gergely wie von einem Zauberer.
91. Sie glaubten, die Ungarn hätten einen Mann, der dem Feuer gebietet.
92. Die Wirklichkeit war prosaischer: die Ungarn hatten einen Mann, der zu wenig schlief.
93. Das Heldentum besteht bei Gárdonyi oft in eben diesem: in beharrlicher Aufmerksamkeit für die Einzelheiten.
94. Wer die Länge der Lunte genau bemisst, rettet Menschen, nicht Zentimeter.
95. Dieser Gedanke gilt auch dem heutigen Leser, der nicht auf einer Burgmauer steht, sondern am Schreibtisch.
96. Der Roman ist darum nicht bloße Beschwörung der Vergangenheit, sondern eine Lehre von sorgfältiger Arbeit.
97. Die Tonscherben der Egerer Handgranaten haben die Archäologen später tatsächlich am Fuß der Mauern gefunden.
98. Im Museum sind noch heute einige Stücke zu sehen, kleine und unscheinbare Gegenstände.
99. Und dennoch: diese Tonstücke haben das nördliche Tor Ungarns gehalten.
100. Denn zuweilen schreiben nicht die großen Heere die Geschichte, sondern die wenigen Sekunden einer brennenden Schnur.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.